Retina vizsgálat

bevezetés

A retina vizsgálata nemcsak a szembetegségek korai szakaszában történő felismerésére és a betegség lefolyásának rendszeres ellenőrzésére szolgál, hanem az egész testet érintő betegségeknek is, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, amelyek nyilvánvalóak lehetnek és felismerhetők a szemben. A korai észlelés gyakran megakadályozhatja vagy csökkentheti az esetleges következményes károkat.

A retina vizsgálati módszerei

Maga a retina legjobban a hasított lámpával értékelhető. Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb betekintést kapjon a szembe, a betegnek előzetesen cseppcseppet kell adni. Ezek a cseppek kiszélesítik a tanulót.
Ugyanakkor magas a vakító fény a beteg számára, mivel a tanuló a csepp beadása után már nem tud összehúzódni a fény előfordulásának szabályozása érdekében. A hatás azonban csak 20-30 perc elteltével jelentkezik, és néhány órán keresztül tart, mielőtt újra elhasználódik.

A retina réselt lámpával történő vizsgálatakor különbséget kell tenni a közvetlen és a közvetett reflexió között.

Olvassa tovább a témáról a következő címen: szemfenék

Közvetlen reflexió

Közvetlen visszatükrözés mellett egy három tükrös üveget közvetlenül a szemre helyeznek egy szemvizsgálat részeként, miután beadották a helyben érzéstelenítő szemcsepp készítményt. Ez az üveg eltávolítja a szaruhártya törésképességét, és láthatja a szemüreget. A tükör segítségével "a sarkon" is lehet nézni és megítélhetjük a retina perifériáját. Ez a módszer különösen alkalmas a retina repedésének észlelésére.

Közvetett reflexió

A hasított lámpához szintén szükség van a közvetett tükrözésre. A közvetett tükrözés során a nagyító szemüveget használják a szem belsejébe nézve. Ezeket egy viszonylag rövid távolságban tartják a szem előtt. A nagyító szemüveg fordított képet hoz létre a retináról, amelyet meghosszabbít a réslámpa.

Általában a reflexiók alapján a retina különféle változások szempontjából megvizsgálható. Például figyelni kell a vízvisszatartásra (ödéma), a látóideg papilla ásatására (a papilla központi fogja túl mély) és még sok másra. Ezek a tulajdonságok a lehetséges klinikai képeket sugallják. A látóideg kilépési pontján mélyült fogak megnövekedett szemnyomást jelezhetnek. A magas vérnyomást felismerheti a szem erekben is.

Fluoreszcencia angiográfia

Retina vérzés vagy más érrendszeri betegség gyanúja esetén vizsgálati módszert alkalmaznak, amely kifejezetten a retina erekét ábrázolja: fluoremelkedő angiográfia.

A vénába fluoreszkáló festéket (nem kontrasztanyagot) fecskendeznek be, amely a vérben eloszlik és a szem erekébe is áramlik. A korid erek először feltöltődnek, mert erősebb a vérellátása, és átvillannak a retinán. A festék eloszlását egy speciális kamera rögzíti. A fényképeket ezután felhasználhatja a vízvisszatartás, vérzés, eldugulások és még sok más diagnosztizálására.

Melyek a retina vizsgálat indikációi?

A retina vizsgálatának indikációi lehetnek:

  • Makulabetegségek, például makula lyukak

  • Zöld csillag (glaukóma)

  • Makula degeneráció

  • Retina leválás (ablatio retinae)

  • Diabetikus retinopathia

  • Retinopathia pigmentosa (retina degeneráció)

  • tumor

Van-e értelme a retina vizsgálatának?

A retina vizsgálata felhasználható a szem különféle betegségeinek korai felismerésére, de meglévő szembetegségek is diagnosztizálhatók. Például a retina vizsgálata bizonyítékot szolgáltathat a magas vérnyomás és a cukorbetegség szempontjából, amelyek a retina változásaival nyilvánulnak meg. Szemészeti betegségek, például glaukóma (glaukóma) vagy a makula degenerációja (a legélesebb látás helyének regressziója) felfedezhetők.

Melyek a kockázatok?

A retina, különösen a hasított lámpával végzett vizsgálatnak kevés komplikációja van. Csak nagyon ritka esetekben fordul elő gyulladás vagy fertőzés a retina vizsgálatának részeként. Szükség esetén a szem vagy a kötőhártya enyhén megpirulhat, vagy könnyedén elszakadhat. Ezeknek a tüneteknek önmagukban kellő időben megszűnniük kell.

Mivel a szemcseppeket gyakran a retina vizsgálatakor adják be, amelyek tágítják a pupillát, allergiás reakció léphet fel rájuk. Ez viszketésként vagy égő érzésként jelentkezhet.

Mennyibe kerülnek a retina vizsgálata?

A retina vizsgálatának költségei nagyon eltérőek. A retina vizsgálatához használt eljárástól függően 20 és 120 euró között számíthat. A hasított lámpával végzett vizsgálat az egyik olcsóbb szolgáltatás, míg az optikai koherencia tomográfia valamivel több, mint 100 euróba kerül.

Az ellátások egy részét azonban az egészségbiztosító fizeti ki. Meglévő betegségek vagy a betegség gyanúja esetén a réslámpával történő vizsgálatot elsősorban a törvényi egészségbiztosító társaságok veszik át.

Mindenekelőtt a megelőző és a speciális vizsgálatokat gyakran önnek kell viselnie sündisznó szolgálatként (egyéni egészségügyi szolgáltatás). Itt a költségek gyakorlatonként változhatnak.

Ki viseli a költségeket?

A retina vizsgálatának költségeit általában a törvényi egészségbiztosítás nem fedezi. Ha kifejezetten fennáll a betegség gyanúja, a vizsgálatok egy részének, például egy rámpatestes vizsgálat költségeit megfelelő esetekben fedezik. Az egészségbiztosítótól meg kell tudnia, mely szolgáltatásokra vonatkozik, és melyek nem.

A retina megelőző ellenőrzés részeként történő vizsgálata általában egyéni egészségügyi szolgáltatás (sündisznószolgálat). A költségek gyakorlatonként változhatnak, és gyakran nem fedezik a kötelező egészségbiztosítás.

Ha magán egészségbiztosítással rendelkezik, akkor kérdezze meg az egészségbiztosítót is, hogy mely szolgáltatásokra vonatkozik.

Meddig tart egy retina vizsgálat?

A retina vizsgálata előtt gyakran alkalmaznak szemcseppeket a pupilla tágítására. Ennek célja, hogy a retina jobban megvizsgálható legyen. Körülbelül 15-30 percig tart, amíg ezek működnek

Maga a retina vizsgálata csak néhány percet vesz igénybe. Az alkalmazott módszertől függően a vizsgálat ideje kissé eltérhet.

Mivel a szemcsepp gyakran hosszabb ideig működik, utána nem szabad autót vezetnie, mivel a bőrbe csepegtetett szemcseppek gyorsabban elvakulnak, mivel a tanuló nem tud összehúzódni.

Működhet-e egy vizsga a tanuló kiszélesedése nélkül?

A retina vizsgálata pupilla-tágító szemcsepp nélkül általában nincs értelme, mivel a szemész csak a széles pupillákkal vizsgálhatja a szemüreget.

Glaukómában (glaukóma) szenvedő betegeknél azonban a szemet nem szabad csepegtetni a diákot dilatáló cseppekkel, mivel fennáll a glaukóma roham kockázata.

A retina felépítése és funkciója

A szemgolyó több struktúrából áll. A falon található minden olyan „bőr”, amely a szem belsejét veszi körül. A belső terek z. Például az üveges humor, az írisz stb.

A szem első része kötőhártya, Szaruhártya, Irha, lencse és Írisz. A retina, a choroiddal és az üveges humorral alkotja a szem hátulját. Közvetlenül a koridán fekszik, és így az összes réteg legbelső része.

A retina, akárcsak a látóideg, az agy előrehaladott része. Különböző idegsejtekből áll. Ezeket több rétegre osztják, és körülbelül 130 millió szenzoros sejtet tartalmaznak.
Kétféle szenzoros sejt létezik:

  • Pálcika és
  • Kúp.

További információ itt található: Rúd és kúp a szemben

A rudak felelősek a fekete-fehér látásért, a kúpok pedig a színes látásért. Ezek az érzékszervi sejtek bizonyos eloszlást mutatnak: a kúpok elsősorban a retina központjában helyezkednek el, míg a rudak inkább a periférián helyezkednek el.
A legtöbb kúp az úgynevezett fova centralis-ben (központi depresszió) található, amely a retina közepén található.

A rudak és a kúpok által elfoglalt jelek több idegsejtön keresztül továbbadódnak a látóidegbe és innen az agyba. Nincsenek szenzoros vagy idegsejtek abban a pontban, ahol a látóideg kilép a retinából és a szemből. Ez létrehozza a vak teret a látás területén.

Ha a retinát nézi (módszer lásd alább), akkor jellemző tulajdonságokat és struktúrákat láthat: Középen található a fovea centralis, tovább oldalirányban a látóideg kilépési pontja felé. A tanuló peremén van és normális központi depressziója van. Itt is érkeznek az erek a szembe (retina és choroid). A csíra erek szintén láthatóak, mert csillognak a retinán. A fovea centralis hiányzó erei észrevehetők.

Ábra szemgolyó

  1. Látóideg (látóideg)
  2. Szaruhártya
  3. lencse
  4. elülső kamra
  5. Ciliáris izom
  6. Üvegszerű
  7. Retina